Bottyán Judit (Mészáros Judit) született 1933-ban. Budán lakott, angol – magyar – történelem szakos tanárként a Toldy Ferenc Gimnáziumban tanított nyugdíjazásáig. Több mint húsz éve nemcsak Szarvaskőben él, de kiemelkedő segítője a helyi közösségnek.
2016-ban jelent meg Versek című első kötete, melyet 2017-ben követett a második, majd 2018-ban Ante Mortem címmel a harmadik, 2019-ben a Primavera címet kapta a negyedik. 2020-ban jelentkezett először prózai írásokkal: Mesék 6-99 éves korig. Újabb elbeszélés gyűjteménye, az El-elbeszélgetések 2022-ben látott napvilágot.
Az alkotás elementáris igénye, az olvasók osztatlan elismerése, az egri Megyei Könyvtár nagysikerű közönségtalálkozói az alkotót további művek írására ösztönzik, s már a legújabb kötet darabjai is gyarapodnak.
A versesköteteket érdeklődéssel olvasta és személyesen is meglátogatta a költőt Dr. Cs. Varga István, József Attila-díjas irodalomtörténész, az ELTE professzora, többek között Németh László, Gárdonyi Géza, Jeszenyin életművének jeles kutatója, számos irodalomtörténeti kötet és tanulmány szerzője. Bottyán Judit alkotómunkájához fűzött gondolataiból származnak a következő idézek:
„Bottyán Judit „hegyi költő”. Csodálatos érzés lehet a hegyen, a természet templomkertjében a négy évszakban látni, figyelni, követni a fák, virágok újjászületését, télből tavaszba fordulását, virágzását, a termésérlelő nyár és ősz csodáit, áldásait…
Átélte és most is megéli az emberi tragédiák, a szenvedés lelki mélységeit. Amit és ahogyan elmond-kimond, kifejez, az elismerésre, tiszteletre méltó, de én azt fürkészem és nagyon szeretem, amit „beletitkol” a verseibe. Tudja, mert megélte és máig éli, hogy mit jelent a mysterium passionis!
Számára a versírás élni segítő lelki erőt jelent. Szarvaskőben a kegyelemtől megkapta, ami az életét segítheti, ami szellemi dimenzióban mások számára is élményt, lelki erőt adhat.
Sorsa alakította ki benne ezt az egyedi iróniát és öniróniát, a szatirikus látásmódot, sőt szarkazmust, amelynek kérge alatt lelkes líra érző szíve dobog.
Úgy tud ironizálni, szarkazmussal ítélni, hogy észre sem vesszük, rólunk van szó, akkor is, amikor elmúlt dolgokról, tragédiákról beszél.
Karakteres, etikus a világlátása, keserű, tragikus az ember- és világképe, mert tiszta szellemiség elkötelezettje. Hatalmas empátiával, lélekerős mágnessel rendelkezik. Sokrétű tudása sosem hivalkodó. Igaz ember, aki jutalmul kapta az igazságszeretet karizmájához a költői talentumot.
Keveseknek adatik meg, hogy önmagukban felfedeznek és kiteljesíthetnek egy új adottságot, tehetséget, talentumot, amely igazi ígéret, kiteljesíthető lehetőség.
Judit budai lány volt, tragikus magyar értelmiségi sorsot élt meg, igazi karakter, olyan műveltségi, irodalmi, szellemi-lelki értékeket képvisel, melyekre a jelenkorban óriási szükség van.
Öröm látni, hogyan talált rá erre az útra, hogyan találta meg mondandója a formát – a versben. Juditnak a lelke diktálja a vers logikáját… Nem kell a legnagyobbakhoz mérni, de másokhoz viszonyítani, hasonlítani sok szempontból is érdemes.
Szeretetben – szenvedésben, emberségben, igazságban gazdag ez a költészet, mert gazdag az alkotója is.
Judit költészete igazi lelet, lelemény: szarvaskői trouvaille!”
Mások véleményéből idézve:
„Megélt és átélt élmények sorjáznak a lapokon, a világ, ahogy az alkotó látja… hittel, derűvel, életbölcsességgel, mélységes igazságérzettel és szeretettel.”
Fekete Ildikó, a Bródy Sándor Könyvtár könyvtárosa
„Hiteles, tiszta soraiból a szabadságot szerető, a megalkuvásokat elutasító, az emberi értékekben vetett hitet hirdető őszinte lénye lép elénk, de torokszorítóan megszólal az elkerülhetetlen búcsúzásra kész, elfogadó, gyakran az iróniát sem nélkülöző, veszteségekkel, fájdalmakkal gyötört, személyes én hangja is.”
Kárpátiné Ézsiás Edit, a Szarvaskői Hírmondó szerkesztője
„Bottyán Judit verseit is az élet írja. Ő csak lejegyzi, fantáziájával kidíszíti, hozzáadja tehetségét. Fantáziája szárnyán megelevenednek a csodálatos évek, valós és megálmodott események, történetek, múlt és jelen ölelik egymást verseiben.
Különös színt, csillogást kapnak a fiatal évek, utazások, szerelmek, azok az idők, amelyekben a visszaidézett gyermekzsivaj tölti be a csendet. Így soha nem kerítheti szürke hálójába a magány, nap mint nap megvívja nemes harcát a magánnyal, és fityiszt mutat neki.
Tisztelem benne azt a lelki erőt, amellyel mindig nekiindul a másnapnak. Csak olyan lélek képes erre az optimizmusra, amelyet a nehézségek megedzettek, aki mögött ott áll védőbástyának egy tartalmas, izgalmas, jobbító szándékú pedagógus-életszemlélet.
Verseiből minduntalan előcsillan a humor, az egészséges önirónia. Kevesen tudják önmagukat olyan jó humorral megrajzolni, mint Ő.
Bottyán Judit versei vonzzák az olvasót egyszerűségükkel, tiszta képeikkel, nyelvi bájukkal. Sikerült megőriznie a létre való rácsodálkozás gyermeki kíváncsiságát és örömét.
Legtöbb versére a tartalom és forma harmonikus egysége jellemző. A versírás Nála sem kényszerű robot, hanem a világ szavakkal való bekerítése, befogadása, megszelídítése, jobbá tétele, azaz örömteli életforma.”
Csatáné Bartha Irénke költő, a MIT HMT Szépírói Tagozatának vezetője
