Szarvaskő község önkormányzata


Értékeink

A Szarvaskői Értéktár Bizottság döntései

 – Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

– Szarvaskői Vár

– Római Katolikus Templom

– Szarvaskői Földtani Tanösvény

– Öko-Park Panzió, Kemping, Kalandpark és Rendezvénytér

    Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

    A helyi érték megnevezése:   Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

    A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

    • egészséges életmód
    •  kulturális örökség

    A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő

    Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

    • települési
    • megyei

    A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

    Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

    Az Eger-patak völgyében, Egertől 10 km-re, a Bükk és Mátra találkozásánál, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén, a hegyek ölelésében fekvő Szarvaskő legnagyobb kincse az a féltve őrzött páratlan szépségű táj, ahol „a természet minden ház küszöbéig ér”, ahol minden évszak nyújt örömet, szépséget, felfedezést.

    A 350 lelkes apró, hegyi falu legnagyobb, ma már országos hírnévre szert tett, minden év október harmadik hétvégéjén megrendezésre kerülő, hagyományőrző ünnepe, a falusi közösség népi hagyományainak megőrzését, a népi szokások és hagyományos tevékenységek újraélesztését, s a gyakorlásba minden generáció bevonását célul tűző, az idén 10 éves jubileumát elérő Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál.

     

    Szarvaskőnek soha nem volt, s ma sincs jelentős mezőgazdasága, az erdei emberek az erdő gyümölcseit hasznosították évszázadok óta. A korunkra már csak szórványosan gyakorolt, rengeteg előkészítő munkát, embert próbáló, nehéz feldolgozást igénylő csipkebogyó lekvárkészítést, a hagyományok felelevenítésére egy évtizede tett, lakossági kezdeményezés hívta ismét életre, s hogy a világ tudomást szerezzen értékeiről, fesztiváli környezetben jelennek meg az egészséges étrendhez tartozó, vitamindús házias termékek.

     

    A fesztivál leírása

    Nincs munkaigényesebb fesztivál, mint éppen a csipkebogyót ünneplő. Nincs aprólékosabb, lekvárkészítési művelet, mint a csipkebogyóé. Nincs még egy gyümölcs, ami ilyen nehezen hagyja megdolgozni magát.

    Ez az a közösségi megmozdulás, melyben tehetsége, ideje szerint a lakosság legnagyobb számban heteken, hónapokon át részt vesz. A rendezvény napját rengeteg szervező és gyakorlati munka előzi meg, mely a családok zömét tettekre serkenti. Nagy mennyiségű csipkebogyóra van szükség, a több mázsányi bogyóból házias lekvárok, szörpök, borok készülnek a szarvaskői asszonyok szorgalmából.

    Az esemény előtt hetekkel megkezdődik a munka. A bogyógyűjtés sem megy minden gond nélkül, a csipkebokor igencsak ragaszkodik a terméséhez, már egy-két kiló leszedése is hosszan tartó nyomokat hagy a kézen, nem még több tíz kiló megszerzése, pedig a hagyományokat őrző szarvaskői asszonyok 50-100-150 kg gyümölcsöt is feldolgoznak egy szezonban.

    Már a tetemes mennyiség tisztítása, mosása is igen időigényes. De a tevékenység neheze csak ezután következik, meg kell főzni a bogyókat és aztán jön a passzírozás semmivel sem összehasonlítható, erőt próbáló, akár ujjakat is deformáló, izmos karokat igénylő művelete, mert a bogyó ¾ része mag és szőr, amitől meg kell szabadulni mind egy szálig, egyébként rögtön az ízlelő nyelvhegyére akad. Később a kipréselt hús és cukor összefőzését már a készítő ajándéknak érzi, és örömét leli a feldíszített üvegek megtöltésében, majd az esemény napján a portéka kínálásában. Az elismerés, az elkészítés részletei iránti óriási érdeklődés, a kóstolók dicsérete, az egyre apadó készlet pedig minden addigi gyötrődést elfeledtet.

    Az erdő adta növényeket évszázadok óta fáradságos munkával dolgozzák fel az erdei emberek. A műveletek sora és módja napjainkra sem változott, a nehézségek dacára az újra élesztett hagyományok ápolását a kései leszármazottak közül mégis évről évre egyre többen magukénak érzik.

        

    A szervezők mindig gondoskodnak arról, hogy a fesztivál vendégei maguk is tapasztalatokat gyűjthessenek. Interaktív bemutatókon kísérhetik végig, bekapcsolódva a műveletekbe, a csipkebogyó lekvár készítésének minden fázisát, a bogyószedéstől, az előkészítésen, főzésen át az üvegekbe kerülésig. A helyszínen több helyen folyik a feldolgozás, a passzírozás, a lekvár főzés, az asszonyok alig győzik a sok-sok kérdést megválaszolni, bemutatni az egyedi fortélyokat, a kóstolókat jó tanácsokkal ellátni.

    A programok azonban nem korlátozódnak pusztán a rendezvénytérre, hanem az egész településen és az erdei környezetben jönnek-mennek a vendégek.

    Reggeltől estig, folyamatosan indulnak a falut és határát bejáró szérűskerti bogyójáratok, melyeken traktorral és lovas kocsival kirándulhatnak az érdeklődők és tapasztalatokat szerezhetnek a bogyószedésről.

    Szintén a látogatók kedvét keresik az eltérő időtartamú, és nehézségi fokozatú, a település történetét, a szarvaskői várat és a természeti környezetet, az erdő élővilágát bemutató, szakavatott vezetők segítségével kínált túrák.

    Ugyancsak aktív részvételre sarkallnak a település önálló felfedezésére invitáló, különböző, a falu hagyományait, értékeit népszerűsítő játékok, mint amilyen a  Szarvaskő – kvíz , vagy az Isten hozta Őrnagy úr! terepjáték.

    A sokszínű rendezvénytérnek minden szeglete élményeket kínál. A színpadot egész nap nonstop adják át egymásnak a kiváló előadók, énekesek, népdal- és néptánccsoportok. A programok közül sohasem hiányozhatnak az egészséges életmódot népszerűsítő, az erdő gyógyfüveiről, gyógynövényeiről, a csipkebogyó jótékony hatásairól szóló neves természetgyógyászok ismeretterjesztő előadásai sem.

    A lokális finomságok mellett szintén nagy választékot találhat mindenki az egyéb, helyi és a környékbeli falvakból származó igényes kistermelői termékek között. A különböző konyhák ízei kielégítik a legínyencebb vendég igényét is.

    Kézműves mesterek sora gondoskodik a régi mesterségek bemutatásáról, sokszínű népművészeti tárgyak kínálatáról, a gyermekek pedig kreatív, változatos népi játékokat tanulhatnak a hagyományos játszóházak segítségével.

    A nap végére a leadott szavazatokkal az is eldől, ki készítette az adott évben a legízletesebb lekvárt, ki volt a legelőzékenyebb a vendégekkel, a „fesztivál legkedvesebb árusa” cím is gazdára talál.

     

    A hagyományőrzés értékei

    A fesztivál ráirányítja a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy természeti kincseinket megőrizzük, homályba vesző szokásainkat felkutassuk, felelevenítsük. Ne rejtsük el, ne irtsuk ki a természetben megtalálható ún. „csodanövényeket”, de tegyünk meg mindent, hogy ne felejtsék el az emberek hasznosságukat és gyógyító hatásukat. A kökény, a som, a vadrózsa virágzáskor a maga természetes szépségével csodálatossá teszi a szarvaskői határt. Az erdei növények terméseinek megismertetése, sokféle hasznosítása pedig a falu legnagyobb hagyományőrző ünnepe, a színes eseményekkel teli fesztiválnap keretében jutnak el az érdeklődőkhöz.

    A vadon termő erdei gyümölcsök, a helyi különlegességek egészséges életmódot támgató, hagyományos módon történő elkészítésének megismertetése, a környezet értékeinek megkedveltetése és ezzel együtt a vidéki élet, a vidék szépségének a bemutatása, a túrázásnak, a természet szeretetének erősítése, egy olyan nap biztosítása az idelátogatók számára, mely egészséges körülmények között, a tiszta levegőn, vendégszerető emberek körében, nemcsak felejthetetlen élményt, kikapcsolódást, szórakozást nyújt, de ugyanakkor számos tanulsággal is szolgál.

     

    Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

    A fesztivál eredményei

    Az évek alatt egyre nagyobb hírnévre tett szert a hagyományőrző, vitamindús és finom ízeket felvonultató, gazdag kulturális programokkal színesített, a természet értékeinek megóvását és hasznosítását, az egészséges életmódot népszerűsítő Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál, s mára az országos őszi programok egyik jelentős, sokak által várt, több ezer főt vendégül látó, különleges eseményévé vált.

    A széleskörű, osztatlan elismerésen, a település jó hírnevének erősítésén túl a fesztivál nagy eredménye, hogy a felélesztett hagyományok új követőket vonzanak. Ma már nemcsak a legidősebbek, hanem a 40 évesek is részt vesznek a munkában, megtanulták a csipkebogyó lekvár készítését, így tovább élhet, nem vész el az erdei emberek régi tudása, s mindez átöröklődik a fiatalabb generáció tagjaiba is. A fesztivál ünnepei a látogatókon keresztül további érdeklődői köröket szólítanak meg, s állítanak e nemes hagyomány ápolása és gyakorlása mellé. A fesztivál sikere a falu sikere, és vitathatatlanul előkelő hely illeti meg a település számba vett értékei között, ezért javasoljuk a Szarvaskői Települési Értéktárba történő felvételét.

    Ugyanakkor a fesztivál értékeinek a tágabb térségben kifejtett ereje, országosan elért eredményei, a bemutatásban részletezett sajátos, az egészséges életmódra ösztönző, egyedi vonásai, minőségi színvonalú megvalósítása túlmutat a lokalitáson és érdemes a megye értékeinek gyarapítására. Felvételét a Szarvaskő Települési Értéktáron túl egyidejűleg javasoljuk a Heves Megyei Értéktárba is.

     

    A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

     

     Szarvaskői Vár

    A helyi érték megnevezése:   Szarvaskői vár

    A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

    • kulturális örökség

    A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő, Vár-hegy

    Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

    • települési
    • megyei

    A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

    Szarvaskő vára és faluja

    Szarvaskő létrejöttét természeti adottságain felül, már a legkorábbi időktől fogva meghatározta Eger közelsége.

    A szarvaskői vár alatti falut 1295-ben, egy határjáró oklevél említi először. Az elsősorban az egri püspökvár védelmének erősítésére, az újabb tatártámadásoktól tartó óvintézkedések részeként a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán, egy meredek sziklás hegy tetejére emelt vár építése 1271-1295 közötti időszakra fejeződhetett be. Az építkezések elindítása Lampert egri püspök (1242–1275) nevéhez fűződik.

    Eger várának fontos előváraként szerepe mindig is az ellenség megtorpanásra késztetésében, késleltetésében állt.

    A 14–15. század során a Felföld és az Alföld közötti, Bükk hegységen átvezető fontos kereskedelmi utak ellenőrzése volt a vár elsődleges feladata, a vulkáni eredetű hegykúpon állva, a középkorban jelentős vámszedő helyként működött.

    Kiemelkedő szerepet kapott a husziták elleni harcok idején a 15. század első felében, amikor Eger a Rozgonyi testvérek, Péter és Simon püspök vezetésével a husziták elleni harcok egyik legfontosabb bástyája volt. Szarvaskő várának és őrségének nemcsak a Felvidékről Eger irányába vezető út ellenőrzése, a hírek közvetítése, de az út védelme, a husziták ideiglenes feltartóztatása is markánsan meghatározta tevékenységét. Másrészt e vadregényes táj már akkor is kitűnő pihenési és vadászati lehetőséget kínált a mindenkori püspök és vendégei számára. Nagy valószínűséggel meglátogatta a várat Nagy Lajos király is 1378-ban,

    1517-ben Hippolito d’Este egri püspök vadászatáról szól feljegyzés.

    Püspöki uradalmi központként a vár és őrségének fenntartását a hozzá tartozó települések adóiból biztosították.

     

    A szarvaskői vár a török korban

    A török korban az 1526-os mohácsi vesztes csata után Szapolyai János Szarvaskő várát és az alatta húzódó falut Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Erdődy Pétert nevezte ki várnagynak. Eger 1527-ben azonban Ferdinánd kezére került, de a szarvaskői várat több mint fél éven át megtartották János király hívei. 1528-ban Ferdinánd csapatai ostrom alá veszik Szarvaskőt, amely végül megadta magát. A vár 1530-ban a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc várnagy irányítása alatt áll. Oláh Miklós 1548-as egri püspökké való kinevezése után azonban Horváth Ferenc önként visszaadta az elfoglalt javakat, a falvakat, és a szarvaskői várat is a püspök által beiktatott egri provizornak, Dobó Istvánnak.

    Szarvaskő várába Dobótól Szalkay Balázs várnagy kapott kinevezést, aki azután helytállt Eger 1552-es ostroma idején is. Dobó kémei, Vas Miklós és Varsányi Imre török ruhában, leveleket és híreket szállítva Szarvaskőn keresztül folyamatosan ki-beszöknek a törökök által szorosan körbevont egri várba. Dobó István nemcsak az egri várat, hanem a rábízott környező kisebb várakat is megerősítteti, közöttük Szarvaskőt is.

    A török 38 napi kegyetlen ostrom után, végleg elvonult Eger alól, így Szarvaskő vára is épségben megmaradt. 1558-ban Verancsics Antal egri püspök birtokába került a szarvaskői vár, aki várnagyaként Gadóczy Gábort nevezte ki. 1564-től őt Mágócsi Gáspár váltotta fel, aki nemcsak az egri, de a szarvaskői vár várnagyi posztját is betöltötte.

    1572 után Ottavio Baldigara olasz építész tervei alapján korszerű fülesbástyás erőd készül Egerben, s 1583-ban a szarvaskői vár megerősítésére is sor kerül Christoforo della Stella, aki később, az egri vár második török ostromában hősi halált halt, olasz építész irányításával.

    Prépostvári Bálint egri kapitány jelentése tudósít arról, hogy 1594-ben a szarvaskői hajdúk is kivették a részüket a váci törökök elleni portyából.

    1596-ban elesett Eger vára, s a környék 91 évre török fennhatóság alá került. Szarvaskő várnagya, Gáll János és a vár őrsége elhagyta a várat, mely ezután a hatvani török szandzsák részeként működött.

    Eger 1687-es török uralom alóli felszabadítására gyülekező keresztény haderők hírére Szarvaskő, Cserépvár és Sirok török őrsége feladja őrhelyét, és az egri várba húzódik vissza. Megkezdődik az egri törökök kiéheztetése.

    1687-ből, a törököket körülzáró egri blokád idejéből származik Szarvaskő várának hiteles, eredeti ábrázolása, fontos részleteként, az olasz származású Gio Jacomo Rossi, a blokádról készített átfogó képének, aki a hadműveletet irányító Francesco Maria D’oria parancsnok melletti haditudósító rajzolóként örökítette meg az egri vár körülzárolását.

     

    Szarvaskő vára 1687-ből, Eger környéke töröktől való visszafoglalásának évéből.

    (Kinagyított részlet, Rossi: Eger blokádja című 1688-ban megjelent képéről)

    A vár utolsó évszázadai

    A török uralom után, a „felszabadítóként” érkező osztrák haderő Ferdinánd császár nevében berendezkedett az egri várban, és a környező kisebb várakat, így Szarvaskőt is birtokba vette.

    A Rákóczi-szabadságharc idején Eger, Rákóczi egyik kiemelkedő központjaként fontos szerepet kapott, mely Szarvaskő életére is kihatott. Ehhez a korszakhoz fűződik a Szarvaskőt ismét lakókkal benépesítő, Telekessy István egri püspök története, aki egyedüli püspökként Rákóczi mellé állt, majd miután Bécs leváltotta tisztségéből 1706-ban 12 hajdújával Szarvaskőbe vonult önkéntes száműzetésbe.

    A 19. századra, ahogyan az egri vár, a szarvaskői is lassan rommá válik, amint az 1855–1863 között hazánkban utazgató, német rajzművész, Ludwig Rohbok metszete is mutatja.

    A metszeten még látható maradványok a 20. század elején, utolsó részletei a helyi emlékezet szerint 1931-ben omlottak le.

    A mai vár romjáról 1993-ban Nováki Gyula régész (Mezőgazdasági Múzeum Bp.) és Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger) készített alaprajzot.

     

    A szarvaskői vár leírása

    A vár csak észak felől volt megközelíthető, ahol a vártól magasabban húzódó hegyhát gerincén haladt egykor a középkori út Eger – Bélapátfalva – Szilvásvárad, majd Dédesvára érintésével a Felvidék felé.

    Az északi oldalon, a hegy magasabb platója felől egy mély árok védte, majd egy sík sziklafelszínen egy kisebb elővár képe bontakozik ki, melyet egy sziklába vágott jelentős méretű, újabb árok választ el a még magasabb sziklaszirten álló, középkori várrésztől. Lehetséges, hogy az elővár területe volt a vámszedés valódi helyszíne. A középkori vár északi oldala látható a megmaradt, több részletben kialakított várfalmaradványban, melynek ÉK-i sarkán egy korai torony és külső támpillére, valamint a körítőfal csatlakozása figyelhető meg.

    Az északi fal keleti vége egy kényelmesebb keleti palota maradványait sejteti.

    A két építmény közötti fal több épület későbbi beépítéséről tanúskodik. Az eddig leírt épületcsoporttól dél felé, egy körtorony és a torony szikla alapjába vésett ciszterna képe mutatkozik, majd egy nagyobb gazdasági épület körvonalai látszódnak, és az azt körülölelő udvar képe a körítő falakkal együtt. Végül a körítőfal visszaér az öregtorony DNy-i sarkához. Ezen a várfalmaradvány szakaszon, kívülről, egy rongált állapotú nyílás található. Eredete a várható régészeti kutatás során minden bizonnyal tisztázódni fog.

    Az egri püspökvár tartozékaként, a várbelsőben egy kápolnának is lennie kellett. A középkori beépítés változhatott a 16. században, amikor a török veszély közeledtével, védelmi célból részleges átalakításokat végezhettek. Eger eleste után 1596-tól török átépítésekkel, egy kisebb dzsámi működésével, faszerkezetű felépítménnyel bíró török stílusú házakkal is számolhatunk. Megemlítendő az a fontos tény is, hogy a török elűzése után felvett várleltár 21 kisebb faszerkezetű házrész megfigyelhetőségét regisztrálta, melyek még Telekessy egri püspök idejében is láthatók voltak, az egyikben önkéntes száműzetése idején maga is lakott. Telekessy után, a vár fakapuja már kidőlt.

    A mai romos szarvaskői vár területén tett megfigyelések még markánsabban jelentkeznek az 1687-es visszafoglaláskor készült, Rossi-féle rajzon. A gazdasági épület külső oldalán egy kisebb bástya képe körvonalazódik, melynek lenyomatai talán a kiugró sziklaszirten még vizsgálhatók, igazolhatók. Mivel a várat körítő falak a nyugati, meredek lejtőjű szikla oldalán jelentősen elpusztultak, a vár belsejében lévő középkori és újkori terep- és járószintek egy része is lecsúszott a mélybe. A keleti falak mentén megmaradt földrétegek remélhetőleg választ adnak fontos építéstörténeti kérdésekre.

     

    Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

    A több mint 700 éves vár kulturális örökségünk fontos tárgyi bizonyítéka. A romjaiban is jelentős vár sorsa szorosan összefonódik a megyeszékhely, Eger történelmével, kiemelkedő nemzeti emlékhelyünk, az egri vár büszke és nehéz időszakainak hősi történetével.

    Szarvaskő várának feltárását már 1975-ben fontosnak tartotta az egri vár nagyhírű kutatója, Kozák Károly régész (1920–1989) (Országos Műemléki Felügyelőség Bp.), de terveit nem válthatta valóra. Negyven év elteltével, ismét remény mutatkozik arra, hogy a tervezett pályázatok segítségével meginduló régészeti feltárások, és a részleges, romszerű helyreállítások révén Szarvaskő vára ne pusztuljon tovább, újabb, fontos lépéseként nemzeti értékeink védelmének, s jelentős turisztikai látvány fogadhassa a szarvaskői vár látogatóit.

    Felvételét a Szarvaskő Települési Értéktárba történő regisztrálásán túl egyidejűleg javasoljuk a Heves Megyei Értéktárba is.

     

    A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

    • Reiszig Ede 1898: Heves vármegye községei. Magyarország vármegyéi és városai
    • Pásztor József 1933: Szarvaskő vára. Turisták Lapja, XLV. évfolyam 3. szám, március 
    • Gerő László 1955: Várépítészetünk
    • Kozák Károly 1978: Szarvaskő. In: Heves megye műemlékei III.
    • Tóth István 2005: Szarvaskő – Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza
    • Kárpáti János 2015: Szarvaskő – Történelem és természet
    • Hazahúzó  – Bélapátfalva – Szarvaskő ATV, ECHO TV 2016. 12. 05. adása http://www.atv.hu/videok/video-20161205-belapatfalva-2016-12-05
    • Szarvaskő vár. Nováki Gyula 1993. monitor_heves_szarvasko%20(2).pdf
    • Szarvaskői vár. wikipedia.org/wiki/Szarvaskői_vár
    • Szarvaskő várrom. http://www.utazzitthon.hu/szarvasko-varrom.html
    • Szarvaskői várrom. https://geocaching.hu/poi.geo?id=4913
    • Szarvaskői vár. http://www.turautak.com
    • Szarvaskő vára. http://felnemet.hu/?p=877
    • Szarvaskő (Heves) varbarát.hu

     

    Római Katolikus Templom

    A helyi érték megnevezése:   Római katolikus templom

    A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

    • épített környezet

    A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő

    Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

    • települési

    A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

    Az oklevelek tanúsága szerint Szarvaskőnek Felsőtárkány fíliájaként 1732-ben már fatemploma volt. A falu Eszterházy Károly egri püspök engedélyével 1767-ben ismét fából épített templomot emelt, amely azonban nemsokára szűkössé, s állapota 1838-ra már életveszélyessé is vált.

    Noha 1810-ben Povolni Ferenc egri építőmester egy kicsiny, de rendkívül igényes, kupolás körtemplom tervét már elkészítette, amelyet előzményeként tekinthetünk a később megépült, nagyobb méretű szilvásváradi körtemplomnak, Pyrker János László egri érsek a szarvaskői templom építésével Streimelwöger Mihályt, az egri főszékesegyház pallérját bízta meg.

    A ma is látható klasszicista stílusú kőtemplom 1840-1845 között épült, Keresztelő Szt. János tiszteletére szentelték fel 1845-ben. A kőfaragó munka Benkovics Mihály és Ledek Antal, míg a főoltárkép Balkay Ferenc nevéhez fűződik.

    A falu nyugati részén, dombon álló, középtornyos római katolikus templom kapujához impozáns, nyolc pihenővel megszakított lépcsősor vezet.

    Középtornyos homlokzatán magas lábazatból induló négy falisáv, a középső kettő kicsiny rizalitot alkot. A szalagkeretes kapuzat szép leveles, rutás osztású, hornyolt szárnyú.

    A torony alatti tér poroszsüveg boltozatos, a templom hajója és szentélye négyzetes kiképzésű, csehboltozat fedi, ablakai félkörívesek. Különlegesen szép fehérre festett, gazdag rokokó faragással ellátott főoltárát Barkóczy Ferenc egri püspök címere díszíti. Az ugyancsak rokokó, igényesen faragott, aranyozott tabernákulum a templom ékessége. Tölgyfa szószékét, padjait a klasszicista stílus jegyei jellemzik.

    A templom eredeti harangját Korbetsch Márk öntötte Egerben. 1988-ban a nagyharang megrepedt és újra kellett önteni. Az új nagyharang felirata: „Isten dicsőségének szolgálatában megrepedt harangot, Keresztelő Szent János tiszteletére újra öntették a Szarvaskői róm. kat. hívek 1963-ban, Bucsák István harangöntővel Őriszentmiklóson.”

       

    Lábfújtatós, fémsípos faorgonáját 1914-ben kapta a templom. Restaurálása a 20. sz. közepén, a szarvaskői illetőségű, de később elszármazott Cseh István orgonakészítő nevéhez fűződik.

    A templom felújítására 2016-ban az Egri Főegyházmegye pályázatot nyújtott be Boros András, szarvaskői családi kötődésű építész terveivel. A pályázat támogatása ismét hosszú időre biztosítaná az épület állagának megőrzését, a felújítással újjá születhetne.

    Búcsú: június 26. 

    Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

    A Keresztelő Szt. János tiszteletére szentelt, nagy múltú műemlék templom a település épített örökségének legrégibb őrzője, melyet a Szarvaskői Települési Értéktár Bizottság saját hatáskörben feltétlenül javasol a helyi értékek gyűjteményébe.  

    A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

    • Kozák Károly 1978: Szarvaskő. In: Heves megye műemlékei III.
    • Soós Imre 1985: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése.
    • Tóth István 2005: Szarvaskő – Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza
    • Kárpáti János 2015: Szarvaskő – Történelem és természet
    • Boros András 2017: Apró siker egy hosszú úton.In: Szarvaskői Hírmondó, IV/1. sz. 16-17. p.

    Szarvaskői Földtani Tanösvény

     

    A helyi érték megnevezése: Szarvaskői Földtani Tanösvény

     

    A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

    • természeti környezet
    • turizmus

    A helyi érték fellelhetőségének helye:Szarvaskő

    Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik

    települési        megyei

     

    A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

    A Déli-Bükk földtani felépítésében meghatározó jellegű a Nagy-fennsík pereme alatti, mintegy 11 km hosszú és 13 km széles, bázisos magmás kőzetekből álló vonulat, amelyen belül az óceánfenéki vulkáni kitöréskor keletkezett jellegzetes párnaláva-szerkezet is kimutatható.

    A vulkáni-magmás vonulat a Kerek-hegytől DNy-ra a szarvaskői Keselyű-bércig tart. Ezt az ÉK–DNy irányú hegysort a jura időszak során (mintegy 165 millió évvel ezelőtt) lezajlott tengeralatti vulkáni kitörésekből az egykor tengerfenékre kiömlött lávából (Szarvaskői Bazalt), valamint az üledékekbe nyomult és nagyobb mélységben megszilárdult magmából keletkezett (Tardosi Gabbró) kőzetek alkotják. A kiömlési magmás képződmények legjobban a Szarvaskői Földtani Tanösvény mentén tanulmányozhatók.

    1. Miocén kagylós homok

    A faluból a II. Rákóczi Ferenc utcán a kialakított pihenőhely és a felújított gémeskút, a Vállós-kút mellett halad a tanösvény. A Hegyeskő-dűlő felé kiágazó, az üdülők között átvezető földút bemélyülő szakaszán a középső miocén kori tengerpart maradványaként, vegyes anyagú, kavicsos-homokos üledékösszlet látható, melynek egyes részeiben nagyon sok Ostrea kagylóhéj található.

    2. Kilátópont – Hegyeskő

    A Hegyeskő-dűlőből ráláthatunk a Bükk hegység túlnyomórészt a földtörténeti középkorban keletkezett mészkőből és palából álló rögeire. Különleges élményt nyújt a bervai mészkőbánya többszintes fejtésének szemlélése. A bérc keleti szélén, a Major-tetőn (369m), magasodik az új kilátótorony, melyet nem szabad kihagyni, csúcsáról fantasztikus látvány nyílik a környékre.

    3. Denevér táró

    Az úton délre fordulva a következő bemutatóhelyhez érünk. A Malom-hegy oldalába, még 1938-ban egy 32 m hosszú tárnát vágtak a magas vas és titán tartalmú, különleges kőzet, a wehrlit feltárására. A kis készlet miatt azonban kitermelésre nem került sor. A táró ma már nem járható, védett denevérfajok vették birtokba.

    A meredek lejtőn leereszkedve az Eger-patak völgyében átkelünk a 25. sz. főúton és a vízmű kék színű hídján átsétálunk a patak túlpartjára. A vasút melletti földúton haladunk északi irányba. Az Újhatár-völgy torkolatának északi oldalán indul a Tó-bérc bányához vezető földút.

    4. Tó-bérc bánya – bemutatóhely

    A közel 50 éve bezárt bánya jelentős földtani bemutatóhely. A korábbi, jura kori üledékes kőzetbe 166 millió évvel ezelőtt lenyomuló, nagy mennyiségű kőzet, a gabró különböző változatainak látványa tárul fel előttünk. Érdemes megfigyelni az egyes falszakaszokat, mert mindegyiken más-más kőzetvariációt tanulmányozhatunk.

    A területről visszafordulva az Eger-patak partján sétálunk el a vasútállomás irányába.

    5. Pala és diabáz érintkezése

    A vasútállomástól a Várhegy oldalában a Lépcsős-lápában haladunk a várrom felé. A völgy bejáratának nyugati oldalán húzódó szirtben lemezes pala látható. Alatta mállott felszínű bazalt, a diabáz kőzet bukkan felszínre.

    A hegyoldalban is jelen van a Várhegy bazaltját körülölelő jurakorú pala.

    6. Mangángumós pala

    A völgyközéptől kikanyarodó, régi út bevágásában, a palában mangángumók, néhány cm-es, fényes, kavicsszerű alakzatai, és nagyobb, akár fél méter hosszúságot is elérő, 10-20 cm széles mangánlencsék figyelhetők meg.

    7. Pala-feltárások

    A völgy felső részén nyugatra kanyarodik az út, melynek oldalán igen szépen rétegződő sötétszürke, mállottan sárgásszürke pala látható. Továbbhaladva a bazalt közelségére utaló, fekete pala gyufaszálszerű hasábjai vonják magukra tekintetünket.

    8. Tenger alatti bazalt párnalávák

    A hegygerincen bazalt (diabáz) már a teljes felületen észlelhető, eredeti színe zöldesszürke, de felszíne a benne lévő vasásványok miatt rozsdásbarna. A víz alatti bazaltos lávafolyás jellegzetes képződményei, a párnalávák legjobban a szarvaskői vár maradványainál, a belső védőárokban tanulmányozhatók, valamint az emlékül állított kereszt alatti oldalon fényképezhetők.

    9. Szarvaskői vár

    Ez az a pont (293m), amely az egyik legszebb kilátást nyújtja a terület áttekintésére. Kelet felől a vulkáni kőzetből felépülő Major-tető az átjátszó állomás kilátójával, dél felől pedig a Keselyű-hegy (444m), melynek párnalávái ugyanolyan szépek, mint az imént látottak, zárja a befogható képet. Csodálatos panoráma nyílik az Eger-patak völgyébe simuló kis hegyi falu részleteire, és a környező vidékre.

    10. Akasztó-hegy és a Pyrker-szoros

    A gerincen tovább haladva Tardos felé, a várromtól északi irányban a tanösvény ismét palás rétegeken át vezet. Kissé meredek úton jutunk fel az Akasztó-hegy lapos, látszólag kies, fátlan területére. Az ösvény mindkét oldalán a szilikát sziklagyepeken élő, a Bükki Nemzeti Park különleges, védett növényeiben gyönyörködhetünk.

    Alattunk mélyen, a lávapárnákkal tagolt sziklák tövében a patak, és az Eger – Szarvaskő – Mónosbél – Szilvásvárad útvonal részletei kanyarognak. A Pyrker–szorosra letekintve a bazaltvonulat legszebb, 50-100m átmérőjű kötegekből álló, párnalávás szerkezete tárul elénk.

    A fenséges szirtek tövében a vasút nyomvonala a hegyeket kétszer is áttörő alagutakban vész el, hogy folytathassa útját Putnok felé. A tetőről visszatérhetünk a várromhoz, de a gerinc ÉK-i oldalán futó ösvényen is leereszkedhetünk a Rocska-völgybe, s egy sétával megtoldva utunkat jutunk vissza az Ófaluba, ahol geológiai és erdei túránk véget ér.

    Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

    A szarvaskői geológiai tanösvényen végighaladva nemcsak a táj szépségeiben gyönyörködhet a látogató, hanem útközben különleges földtani, kőzettani ismeretek birtokába is jut. A közel 9 kilométeres körtúrát kb. 3,5-4 óra alatt teheti meg, de érdemes egy egész napos kirándulás keretében felkeresni a különleges bazaltképződményeket bemutató tanösvényt. A település kiemelkedő turisztikai látványosságát nyújtó kirándulás során számos botanikai, zoológiai és bányászati érdekességgel is találkozhat.

    A különleges természeti értékeket és jelentős turisztikai látványosságokat tartalmazó Szarvaskői Földtani Tanösvény felvételét javasoljuk a Szarvaskő Települési Értéktárba.

    Ezen túlmenően feltétlenül alkalmasnak tartjuk a Heves Megyei Értéktárba történő javaslatra is.

     

    A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

     

    BALOGH Kálmán 1964: A Bükk hegység földtani képződményei.

    SÁNDOR András (szerk.) 1985, 2002: A Bükki Nemzeti Park

    KOVÁCS Sándor – LESS György2005: A Bükk hegység földtana

    GASZTONYI Éva 1998, 2007: Szarvaskői Földtani Tanösvény

    PELIKÁN Pál 2009: Szarvaskői párnalávák. National Geographic.

    KÁRPÁTI János 2015: Szarvaskő – Történelem és természet

     

    Bükki Nemzeti Park Igazgatóság:

    https://bnpi.hu/tanosveny/szarvasko-geologiai-tanosveny-1.html

    Kaptárkő Egyesület:

    http://www.kaptarko.hu/index.php/ismeretterjesztes/tanosvenyek/szarvakoi-foldtani-tanosveny

    Magyar Nemzeti Parkok:

    http://magyarnemzetiparkok.hu/tanosveny/szarvaskoi-geologiai-tanosveny/

    Natoinal Geographic:http://www.ng.hu/Civilizacio/2009/07/A_szarvaskoi_parnalava

    http://www.eger.hu/hu/turizmus/kultura-kikapcsolodas/c/aktiv-kikapcsolodas

    http://elmenyekvolgye.hu/tanosvenyek/161-geologiai-tanosveny

    http://www.fsz.bme.hu/mtsz/utleiras/szarvsko.htm

    http://www.bukkhegyseg.hu/index.php/tudasbazis/turistautak/gyalogos/60-bukkkekatlok

     

    A helyi érték hivatalos weboldalának címe:

    www.szarvasko.hu

     

     

    Öko-Park Panzió, Kemping, Kalandpark és Rendezvénytér

     

    A helyi érték megnevezése:

    Öko-Park Panzió, Kemping, Kalandpark és Rendezvénytér

     

    A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

    • egészség és életmód
    • épített környezet
    • természeti környezet
    • turizmus

    A helyi érték fellelhetőségének helye: 3323, Szarvaskő, Borsod út 9.

    Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

    települési                                                 megyei

    A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

    Az Öko-Park Panzió, Kemping, Kalandpark és Rendezvénytér Szarvaskőben, a Bükki Nemzeti Park szívében, egy idillien szép, erdők és hegyek övezte érintetlen völgykatlanban fekszik. Szubalpin klímával, változatos élővilággal, védett növényekkel, különleges ásványokkal a Tarisznya várrom és az Eger patak ölelésében – Egertől 9 km-re – várja a természet szerelmeseit. A természetbe ágyazottan lettek létesítmények kialakítva oly módon, hogy a növények helye határozta meg az épületek helyét és adtunk nekik funkciót.

    A létesítmény négy egységből áll.

    1. Panzió

    A Panzióban 13, fürdőszobás, telefonos, televízióval ellátott szoba található, melyek allergénmentes padló, -bútorok, -ágynemű, és biomatraccal ellátottak. Két szoba mozgássérült vendégek elhelyezésére is alkalmas. A Panzióban található bioszaunában a túrázók kipihenhetik fáradalmaikat.  Zárt parkolónkban 10 gépjármű egyidejű elhelyezésére van lehetőség. Három, különálló konferencia- illetve rendezvényterem áll igény szerint a vendégek rendelkezésére, melyek 60, 40 és 25 fő befogadására alkalmasak. Felvannak szerelve a tréningek, oktatások, kisebb konferenciákhoz alapvetően szükséges eszközökkel, berendezésekkel (flip-chart, videó, TV, vetítővászon, írásvetítő, stb.). Különféle rendezvényekhez kapcsolódóan egyedi igényeket is kitudunk elégíteni (pl.: tolmácsgép).

    2. Kemping

    A kemping kialakításában szintén nagy szerepet játszott a természetes környezettel való harmónia kialakítása. Igényesen kialakított férfi-, női szociális blokkok babafürdetővel, mozgássérültek által is megközelíthető és igénybe vehető WC, zuhanyzó található. A kemping igényesen kialakított, füvesített és virágosított területe színhelye a pihenésnek és a csapatépítő tréningeknek egyaránt. Az Öko-Park Panzió és Kemping, Eger város által rendezett virágosítási versenyén egymást követő két évben harmadik helyezést ért el idegenforgalmi kategóriában. A botanikai és geológiai bemutató tanösvényen közel 100 különféle védett és honos növény található és a környék jellemző kőzeteit bemutatjuk.  A létesítmény hátsó részében lévő tavacska és vízesés éjszakai megvilágítással különösen gyönyörködtető látványt nyújt. A faszerkezetű játszótéren a kisebbek is kedvükre szórakozhatnak.

    3. Kalandpark

    A vízesés és a rendezvénytér szomszédságában lévő kalandpark különleges vonzerőt és kikapcsolódási lehetőséget tartogat a vendégek számára. Felejthetetlen élményeket és izgalmakat kínál gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A fák lombkoronaszintjében, 7 méter magasságban lévő 10 élménypálya a végén 50 méteres élménycsúszással, a természetes sziklán kialakított 5 különböző nehézségű mászó út és a negatív dőlésű elemet is tartalmazó mászófal egyaránt remek kihívás.

    4. Rendezvénytér

    A tavacska mögött rendezvénytér található, mely már számos alkalommal adott alkalmat kulturális, folklór és egyéb csoportoknak szervezett rendezvények lebonyolítására. A kemping területén túl  szintén találhatók fedett /de nem zárt/ épületek, a Kerti Grillező és a hátsó fa szerkezetű fedett rendezvény tér, melyek az ételkészítési lehetőségeik mellett programhelyszínként is igénybe vehetők. A rendezvénytérhez egy kisebb színpad is tartozik.

    Az Öko- Park Panzió, Kemping és Kalandpark Magyarország első minősített allergénmentes szálláshelye az Európai Ökocimke valamint a Magyar Szállodaszövetség Zöld Szálloda minőségbiztosítási elismeréseinek büszke viselője. Mintegy 5 000m2-en fekszik, egy gyönyörű ősdiófás parkban.

     

    17 évvel ezelőtti (2001) építésekor különös figyelmet fordítottunk a természeti értékek védelmére, arra, hogy komplexumunk a környezettel együtt létezzen. Az építmény helyét a fák és növények helyzete határozta meg. Az Öko-Park Panzió 13 szobája összesen 35 fő számára kínál kényelmes és egészséges elhelyezési lehetőséget. Kempingünk Európa 400 legszebb kempingjének egyike, különleges fekvése, védett növényei, kuriózummá emelik. A kemping területén botanikai és geológiai tanösvény készült, közel 100 féle védett és őshonos növény, valamint a jellemző kőzetek bemutatásával.

     

    Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

    Az Öko-Park legfontosabb célja eddig is és ezután is Szarvaskő nevének, látványosságainak, atmoszférájának bemutatása és népszerűsítése volt.

     

    Az elmúlt évtizedekben rengeteg turistát adtunk a településnek ezzel öregbítve Szarvaskő hírnevét. „Együtt a természettel” jelmondatunk nem csupán mottó, hanem értékteremtő céljaink összefoglalása. Panziónk természetes anyagokból, a környezetet kímélve jött létre és üzemelése során is kiemelten fontos szerepet kap a környezettudatosság.

     

    Szelektíven gyűjtjük a hulladékot, szobáink takarítása vegyszermentes tisztítószerekkel történik, bútorzatunk jelentős része újrahasznosított anyagokból készült, nem használunk klímát (az épület fekvése gondoskodik a megfelelő hőmérsékletről télen-nyáron), falainkat műanyag festékek helyett mésszel festettük be kívül és belül egyaránt.

     

    Kiemelt figyelmet fordítunk a helyi termelők termékeinek értékesítésére (méz, csipkebogyó lekvár, fa dekorációs kellékek) továbbá részt veszünk a falu népszerűsítését célzó események szervezésében és lebonyolításában. (szarvaskői várfelfutó verseny, Csipkebogyó fesztivál).

     

    A Panzió és Kemping létesítése és annak állandó fejlesztése jelentős hatást gyakorolt a településre. A szép épített környezet és a természeti környezet összhangja, illetve az igényes kialakítás, intenzív virágosítás miatt a település színfoltjává vált az ÖKO-PARK.

    A település egyes területeinek a fejlesztését is generálta a létesítmény illetve a panzió és a kemping megnövekedett forgalma miatt.

     

    A kiadványokba való sorozatos megjelenések, sajtóanyagok, digitális népszerűsítő tartalommal Szarvaskő fókuszba került, ismertté vált belföldön és külföldön egyaránt.

    Az elért eredmények másokat is beruházásra, fejlesztésre ösztönöz.

    A természet védelmét és tiszteletét kiemelten kezeljük és mind saját alkalmazottaink mind pedig hozzánk látogató Vendégeink szemléletformálódását is hivatásunknak tekintjük.

    Létesítményünk egymás utáni két évben is díjat nyert a virágosítási versenyben (2001, 2002).

    A környékről illetve a településről is foglalkoztatunk teljes, illetve részmunkaidőben és idényjelleggel is.

     

    Társadalmi megítélésünket nagyon jónak tartjuk, számtalan szervezet támogatói levelét mellékeltük pályázatainkhoz. (Egri, Gyöngyösi, Kodolányi Főiskola, EVENTUS, Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola). Szűkebben vett környezetünk megítélése is jó, hiszen a fent taglalt kedvező hatások pozitívan hatnak rájuk. Részt veszünk gyakorlati képzéseken is, ahol szakképző intézmények tanulói/hallgatói töltik el gyakorlati idejüket.

    Segítséget nyújtunk hallgatóknak diplomamunkájuk, szakdolgozatuk elkészítésében is.

    Ezeken felül kaptunk már felkérést önkormányzat és idegenforgalmi projektek előkészítéséhez, lebonyolításához is.

     

    A folyamatos, tudatos és széleskörű marketingmunka eredményeképpen egyre növekszik a vendégszám, javul a kihasználtság az ÖKO-PARKBAN. Több hazai és külföldi turisztikai vásáron történő megjelenésen nő az ismertsége és az új partnerkapcsolatok száma. Bővült a vendégkör és növekedett a visszatérő valamint az „ajánlásra” érkezett vendégek száma. Ez jó mércéje a minőségi munkánknak és szolgáltatásainknak.

    Vendégeink elégedettsége záloga piaci pozíciónk megerősödésének.

    Egyre több neves vendég keresi fel az ÖKO-PARK-ot és ezáltal Szarvaskő hírnevét egyaránt öregbítik. Számos céges rendezvénynek adtunk otthont: Bellresearch, Philip Morris, Algida , Művelődési ház, Heves Megyei Önkormányzat.

     

    Nem csupán saját gazdasági érdekeinket vesszük figyelembe egy-egy esemény lebonyolítása kapcsán, hanem élőhelyünket és környezetünket is. Alapelveinkhez és településünkhöz az eltelt évtizedekben mindvégig lojálisak maradtunk, az Öko-Park Panzió értékei ebből kifolyólag-úgy gondoljuk, településünk értékei is, ezért kérvényezzük a szarvaskői, továbbá ezzel egyidejűleg a Heves Megyei Értéktárba való felvételünket.

     

    A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források:

     

    Honlap: http://oko-park.hu/
    Facebook oldal: https://www.facebook.com/pg/okoparkadmin

    Fotó mellékletek:https://drive.google.com/open?id=1SSCf2aJaK1uChta93OlbmTTFSpE-jQpp

    ATV Hazahúzó 2016 (23 perctől)http://www.atv.hu/videok/video-20161205-belapatfalva-2016-12-05

    ATV Hazahúzó 2017 (25 perctől)http://www.atv.hu/videok/video-20170615-gasztro-tavasz-egerben-2017-06-15

    Öko-Park videó ismertető (youtube) https://www.youtube.com/watch?v=OHjx7wbVKoU&t=23s

     

    A helyi érték hivatalos weboldalának címe:

    http://oko-park.hu/

     


    Általános tájékoztató a szolgáltatásról