·        Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

·        Szarvaskői Vár

·        Római Katolikus Templom

·        Fogadó Figurák

 

Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

 

A helyi érték megnevezése:   Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

  • egészséges életmód
  •  kulturális örökség

A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő

Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

  • települési

A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

Az Eger-patak völgyében, Egertől 10 km-re, a Bükk és Mátra találkozásánál, a Bükki Nemzeti Park nyugati szélén, a hegyek ölelésében fekvő Szarvaskő legnagyobb kincse az a féltve őrzött páratlan szépségű táj, ahol „a természet minden ház küszöbéig ér”, ahol minden évszak nyújt örömet, szépséget, felfedezést.

A 350 lelkes apró, hegyi falu legnagyobb, ma már országos hírnévre szert tett, minden év október harmadik hétvégéjén megrendezésre kerülő, hagyományőrző ünnepe, a falusi közösség népi hagyományainak megőrzését, a népi szokások és hagyományos tevékenységek újraélesztését, s a gyakorlásba minden generáció bevonását célul tűző, az idén 10 éves jubileumát elérő Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál.

 

Szarvaskőnek soha nem volt, s ma sincs jelentős mezőgazdasága, az erdei emberek az erdő gyümölcseit hasznosították évszázadok óta. A korunkra már csak szórványosan gyakorolt, rengeteg előkészítő munkát, embert próbáló, nehéz feldolgozást igénylő csipkebogyó lekvárkészítést, a hagyományok felelevenítésére egy évtizede tett, lakossági kezdeményezés hívta ismét életre, s hogy a világ tudomást szerezzen értékeiről, fesztiváli környezetben jelennek meg az egészséges étrendhez tartozó, vitamindús házias termékek.

 

A fesztivál leírása

Nincs munkaigényesebb fesztivál, mint éppen a csipkebogyót ünneplő. Nincs aprólékosabb, lekvárkészítési művelet, mint a csipkebogyóé. Nincs még egy gyümölcs, ami ilyen nehezen hagyja megdolgozni magát.

Ez az a közösségi megmozdulás, melyben tehetsége, ideje szerint a lakosság legnagyobb számban heteken, hónapokon át részt vesz. A rendezvény napját rengeteg szervező és gyakorlati munka előzi meg, mely a családok zömét tettekre serkenti. Nagy mennyiségű csipkebogyóra van szükség, a több mázsányi bogyóból házias lekvárok, szörpök, borok készülnek a szarvaskői asszonyok szorgalmából.

Az esemény előtt hetekkel megkezdődik a munka. A bogyógyűjtés sem megy minden gond nélkül, a csipkebokor igencsak ragaszkodik a terméséhez, már egy-két kiló leszedése is hosszan tartó nyomokat hagy a kézen, nem még több tíz kiló megszerzése, pedig a hagyományokat őrző szarvaskői asszonyok 50-100-150 kg gyümölcsöt is feldolgoznak egy szezonban.

Már a tetemes mennyiség tisztítása, mosása is igen időigényes. De a tevékenység neheze csak ezután következik, meg kell főzni a bogyókat és aztán jön a passzírozás semmivel sem összehasonlítható, erőt próbáló, akár ujjakat is deformáló, izmos karokat igénylő művelete, mert a bogyó ¾ része mag és szőr, amitől meg kell szabadulni mind egy szálig, egyébként rögtön az ízlelő nyelvhegyére akad. Később a kipréselt hús és cukor összefőzését már a készítő ajándéknak érzi, és örömét leli a feldíszített üvegek megtöltésében, majd az esemény napján a portéka kínálásában. Az elismerés, az elkészítés részletei iránti óriási érdeklődés, a kóstolók dicsérete, az egyre apadó készlet pedig minden addigi gyötrődést elfeledtet.

Az erdő adta növényeket évszázadok óta fáradságos munkával dolgozzák fel az erdei emberek. A műveletek sora és módja napjainkra sem változott, a nehézségek dacára az újra élesztett hagyományok ápolását a kései leszármazottak közül mégis évről évre egyre többen magukénak érzik.

    

 

A szervezők mindig gondoskodnak arról, hogy a fesztivál vendégei maguk is tapasztalatokat gyűjthessenek. Interaktív bemutatókon kísérhetik végig, bekapcsolódva a műveletekbe, a csipkebogyó lekvár készítésének minden fázisát, a bogyószedéstől, az előkészítésen, főzésen át az üvegekbe kerülésig. A helyszínen több helyen folyik a feldolgozás, a passzírozás, a lekvár főzés, az asszonyok alig győzik a sok-sok kérdést megválaszolni, bemutatni az egyedi fortélyokat, a kóstolókat jó tanácsokkal ellátni.

A programok azonban nem korlátozódnak pusztán a rendezvénytérre, hanem az egész településen és az erdei környezetben jönnek-mennek a vendégek.

Reggeltől estig, folyamatosan indulnak a falut és határát bejáró szérűskerti bogyójáratok, melyeken traktorral és lovas kocsival kirándulhatnak az érdeklődők és tapasztalatokat szerezhetnek a bogyószedésről.

Szintén a látogatók kedvét keresik az eltérő időtartamú, és nehézségi fokozatú, a település történetét, a szarvaskői várat és a természeti környezetet, az erdő élővilágát bemutató, szakavatott vezetők segítségével kínált túrák.

Ugyancsak aktív részvételre sarkallnak a település önálló felfedezésére invitáló, különböző, a falu hagyományait, értékeit népszerűsítő játékok, mint amilyen a  Szarvaskő – kvíz , vagy az Isten hozta Őrnagy úr! terepjáték.

A sokszínű rendezvénytérnek minden szeglete élményeket kínál. A színpadot egész nap nonstop adják át egymásnak a kiváló előadók, énekesek, népdal- és néptánccsoportok. A programok közül sohasem hiányozhatnak az egészséges életmódot népszerűsítő, az erdő gyógyfüveiről, gyógynövényeiről, a csipkebogyó jótékony hatásairól szóló neves természetgyógyászok ismeretterjesztő előadásai sem.

A lokális finomságok mellett szintén nagy választékot találhat mindenki az egyéb, helyi és a környékbeli falvakból származó igényes kistermelői termékek között. A különböző konyhák ízei kielégítik a legínyencebb vendég igényét is.

Kézműves mesterek sora gondoskodik a régi mesterségek bemutatásáról, sokszínű népművészeti tárgyak kínálatáról, a gyermekek pedig kreatív, változatos népi játékokat tanulhatnak a hagyományos játszóházak segítségével.

A nap végére a leadott szavazatokkal az is eldől, ki készítette az adott évben a legízletesebb lekvárt, ki volt a legelőzékenyebb a vendégekkel, a „fesztivál legkedvesebb árusa” cím is gazdára talál.

 

 

A hagyományőrzés értékei

A fesztivál ráirányítja a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy természeti kincseinket megőrizzük, homályba vesző szokásainkat felkutassuk, felelevenítsük. Ne rejtsük el, ne irtsuk ki a természetben megtalálható ún. „csodanövényeket”, de tegyünk meg mindent, hogy ne felejtsék el az emberek hasznosságukat és gyógyító hatásukat. A kökény, a som, a vadrózsa virágzáskor a maga természetes szépségével csodálatossá teszi a szarvaskői határt. Az erdei növények terméseinek megismertetése, sokféle hasznosítása pedig a falu legnagyobb hagyományőrző ünnepe, a színes eseményekkel teli fesztiválnap keretében jutnak el az érdeklődőkhöz.

A vadon termő erdei gyümölcsök, a helyi különlegességek egészséges életmódot támgató, hagyományos módon történő elkészítésének megismertetése, a környezet értékeinek megkedveltetése és ezzel együtt a vidéki élet, a vidék szépségének a bemutatása, a túrázásnak, a természet szeretetének erősítése, egy olyan nap biztosítása az idelátogatók számára, mely egészséges körülmények között, a tiszta levegőn, vendégszerető emberek körében, nemcsak felejthetetlen élményt, kikapcsolódást, szórakozást nyújt, de ugyanakkor számos tanulsággal is szolgál.

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A fesztivál eredményei

Az évek alatt egyre nagyobb hírnévre tett szert a hagyományőrző, vitamindús és finom ízeket felvonultató, gazdag kulturális programokkal színesített, a természet értékeinek megóvását és hasznosítását, az egészséges életmódot népszerűsítő Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál, s mára az országos őszi programok egyik jelentős, sokak által várt, több ezer főt vendégül látó, különleges eseményévé vált.

A széleskörű, osztatlan elismerésen, a település jó hírnevének erősítésén túl a fesztivál nagy eredménye, hogy a felélesztett hagyományok új követőket vonzanak. Ma már nemcsak a legidősebbek, hanem a 40 évesek is részt vesznek a munkában, megtanulták a csipkebogyó lekvár készítését, így tovább élhet, nem vész el az erdei emberek régi tudása, s mindez átöröklődik a fiatalabb generáció tagjaiba is. A fesztivál ünnepei a látogatókon keresztül további érdeklődői köröket szólítanak meg, s állítanak e nemes hagyomány ápolása és gyakorlása mellé. A fesztivál sikere a falu sikere, és vitathatatlanul előkelő hely illeti meg a település számba vett értékei között, ezért javasoljuk a Szarvaskői Települési Értéktárba történő felvételét.

Ugyanakkor a fesztivál értékeinek a tágabb térségben kifejtett ereje, országosan elért eredményei, a bemutatásban részletezett sajátos, az egészséges életmódra ösztönző, egyedi vonásai, minőségi színvonalú megvalósítása túlmutat a lokalitáson és érdemes a megye értékeinek gyarapítására. Felvételét a Szarvaskő Települési Értéktáron túl egyidejűleg javasoljuk a Heves Megyei Értéktárba is.

 

 

A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

 

 

 

 Szarvaskői Vár

 

A helyi érték megnevezése:   Szarvaskői vár

A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

  • kulturális örökség

A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő, Vár-hegy

Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

  • települési

A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Szarvaskő vára és faluja

Szarvaskő létrejöttét természeti adottságain felül, már a legkorábbi időktől fogva meghatározta Eger közelsége.

A szarvaskői vár alatti falut 1295-ben, egy határjáró oklevél említi először. Az elsősorban az egri püspökvár védelmének erősítésére, az újabb tatártámadásoktól tartó óvintézkedések részeként a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán, egy meredek sziklás hegy tetejére emelt vár építése 1271-1295 közötti időszakra fejeződhetett be. Az építkezések elindítása Lampert egri püspök (1242–1275) nevéhez fűződik.

Eger várának fontos előváraként szerepe mindig is az ellenség megtorpanásra késztetésében, késleltetésében állt.

A 14–15. század során a Felföld és az Alföld közötti, Bükk hegységen átvezető fontos kereskedelmi utak ellenőrzése volt a vár elsődleges feladata, a vulkáni eredetű hegykúpon állva, a középkorban jelentős vámszedő helyként működött.

Kiemelkedő szerepet kapott a husziták elleni harcok idején a 15. század első felében, amikor Eger a Rozgonyi testvérek, Péter és Simon püspök vezetésével a husziták elleni harcok egyik legfontosabb bástyája volt. Szarvaskő várának és őrségének nemcsak a Felvidékről Eger irányába vezető út ellenőrzése, a hírek közvetítése, de az út védelme, a husziták ideiglenes feltartóztatása is markánsan meghatározta tevékenységét. Másrészt e vadregényes táj már akkor is kitűnő pihenési és vadászati lehetőséget kínált a mindenkori püspök és vendégei számára. Nagy valószínűséggel meglátogatta a várat Nagy Lajos király is 1378-ban,

1517-ben Hippolito d’Este egri püspök vadászatáról szól feljegyzés.

Püspöki uradalmi központként a vár és őrségének fenntartását a hozzá tartozó települések adóiból biztosították.

 

 

 

A szarvaskői vár a török korban

A török korban az 1526-os mohácsi vesztes csata után Szapolyai János Szarvaskő várát és az alatta húzódó falut Erdődy Simon egri püspöknek adományozta, aki testvérét, Erdődy Pétert nevezte ki várnagynak. Eger 1527-ben azonban Ferdinánd kezére került, de a szarvaskői várat több mint fél éven át megtartották János király hívei. 1528-ban Ferdinánd csapatai ostrom alá veszik Szarvaskőt, amely végül megadta magát. A vár 1530-ban a Ferdinánd-párti Horváth Ferenc várnagy irányítása alatt áll. Oláh Miklós 1548-as egri püspökké való kinevezése után azonban Horváth Ferenc önként visszaadta az elfoglalt javakat, a falvakat, és a szarvaskői várat is a püspök által beiktatott egri provizornak, Dobó Istvánnak.

Szarvaskő várába Dobótól Szalkay Balázs várnagy kapott kinevezést, aki azután helytállt Eger 1552-es ostroma idején is. Dobó kémei, Vas Miklós és Varsányi Imre török ruhában, leveleket és híreket szállítva Szarvaskőn keresztül folyamatosan ki-beszöknek a törökök által szorosan körbevont egri várba. Dobó István nemcsak az egri várat, hanem a rábízott környező kisebb várakat is megerősítteti, közöttük Szarvaskőt is.

A török 38 napi kegyetlen ostrom után, végleg elvonult Eger alól, így Szarvaskő vára is épségben megmaradt. 1558-ban Verancsics Antal egri püspök birtokába került a szarvaskői vár, aki várnagyaként Gadóczy Gábort nevezte ki. 1564-től őt Mágócsi Gáspár váltotta fel, aki nemcsak az egri, de a szarvaskői vár várnagyi posztját is betöltötte.

1572 után Ottavio Baldigara olasz építész tervei alapján korszerű fülesbástyás erőd készül Egerben, s 1583-ban a szarvaskői vár megerősítésére is sor kerül Christoforo della Stella, aki később, az egri vár második török ostromában hősi halált halt, olasz építész irányításával.

Prépostvári Bálint egri kapitány jelentése tudósít arról, hogy 1594-ben a szarvaskői hajdúk is kivették a részüket a váci törökök elleni portyából.

1596-ban elesett Eger vára, s a környék 91 évre török fennhatóság alá került. Szarvaskő várnagya, Gáll János és a vár őrsége elhagyta a várat, mely ezután a hatvani török szandzsák részeként működött.

Eger 1687-es török uralom alóli felszabadítására gyülekező keresztény haderők hírére Szarvaskő, Cserépvár és Sirok török őrsége feladja őrhelyét, és az egri várba húzódik vissza. Megkezdődik az egri törökök kiéheztetése.

1687-ből, a törököket körülzáró egri blokád idejéből származik Szarvaskő várának hiteles, eredeti ábrázolása, fontos részleteként, az olasz származású Gio Jacomo Rossi, a blokádról készített átfogó képének, aki a hadműveletet irányító Francesco Maria D’oria parancsnok melletti haditudósító rajzolóként örökítette meg az egri vár körülzárolását.

 

Szarvaskő vára 1687-ből, Eger környéke töröktől való visszafoglalásának évéből. 

(Kinagyított részlet, Rossi: Eger blokádja című 1688-ban megjelent képéről)

 

 

A vár utolsó évszázadai

A török uralom után, a „felszabadítóként” érkező osztrák haderő Ferdinánd császár nevében berendezkedett az egri várban, és a környező kisebb várakat, így Szarvaskőt is birtokba vette.

A Rákóczi-szabadságharc idején Eger, Rákóczi egyik kiemelkedő központjaként fontos szerepet kapott, mely Szarvaskő életére is kihatott. Ehhez a korszakhoz fűződik a Szarvaskőt ismét lakókkal benépesítő, Telekessy István egri püspök története, aki egyedüli püspökként Rákóczi mellé állt, majd miután Bécs leváltotta tisztségéből 1706-ban 12 hajdújával Szarvaskőbe vonult önkéntes száműzetésbe.

A 19. századra, ahogyan az egri vár, a szarvaskői is lassan rommá válik, amint az 1855–1863 között hazánkban utazgató, német rajzművész, Ludwig Rohbok metszete is mutatja.

A metszeten még látható maradványok a 20. század elején, utolsó részletei a helyi emlékezet szerint 1931-ben omlottak le.

A mai vár romjáról 1993-ban Nováki Gyula régész (Mezőgazdasági Múzeum Bp.) és Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger) készített alaprajzot.

 

 

A szarvaskői vár leírása

A vár csak észak felől volt megközelíthető, ahol a vártól magasabban húzódó hegyhát gerincén haladt egykor a középkori út Eger – Bélapátfalva – Szilvásvárad, majd Dédesvára érintésével a Felvidék felé.

Az északi oldalon, a hegy magasabb platója felől egy mély árok védte, majd egy sík sziklafelszínen egy kisebb elővár képe bontakozik ki, melyet egy sziklába vágott jelentős méretű, újabb árok választ el a még magasabb sziklaszirten álló, középkori várrésztől. Lehetséges, hogy az elővár területe volt a vámszedés valódi helyszíne. A középkori vár északi oldala látható a megmaradt, több részletben kialakított várfalmaradványban, melynek ÉK-i sarkán egy korai torony és külső támpillére, valamint a körítőfal csatlakozása figyelhető meg.

Az északi fal keleti vége egy kényelmesebb keleti palota maradványait sejteti.

A két építmény közötti fal több épület későbbi beépítéséről tanúskodik. Az eddig leírt épületcsoporttól dél felé, egy körtorony és a torony szikla alapjába vésett ciszterna képe mutatkozik, majd egy nagyobb gazdasági épület körvonalai látszódnak, és az azt körülölelő udvar képe a körítő falakkal együtt. Végül a körítőfal visszaér az öregtorony DNy-i sarkához. Ezen a várfalmaradvány szakaszon, kívülről, egy rongált állapotú nyílás található. Eredete a várható régészeti kutatás során minden bizonnyal tisztázódni fog.

Az egri püspökvár tartozékaként, a várbelsőben egy kápolnának is lennie kellett. A középkori beépítés változhatott a 16. században, amikor a török veszély közeledtével, védelmi célból részleges átalakításokat végezhettek. Eger eleste után 1596-tól török átépítésekkel, egy kisebb dzsámi működésével, faszerkezetű felépítménnyel bíró török stílusú házakkal is számolhatunk. Megemlítendő az a fontos tény is, hogy a török elűzése után felvett várleltár 21 kisebb faszerkezetű házrész megfigyelhetőségét regisztrálta, melyek még Telekessy egri püspök idejében is láthatók voltak, az egyikben önkéntes száműzetése idején maga is lakott. Telekessy után, a vár fakapuja már kidőlt.

A mai romos szarvaskői vár területén tett megfigyelések még markánsabban jelentkeznek az 1687-es visszafoglaláskor készült, Rossi-féle rajzon. A gazdasági épület külső oldalán egy kisebb bástya képe körvonalazódik, melynek lenyomatai talán a kiugró sziklaszirten még vizsgálhatók, igazolhatók. Mivel a várat körítő falak a nyugati, meredek lejtőjű szikla oldalán jelentősen elpusztultak, a vár belsejében lévő középkori és újkori terep- és járószintek egy része is lecsúszott a mélybe. A keleti falak mentén megmaradt földrétegek remélhetőleg választ adnak fontos építéstörténeti kérdésekre.

 

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A több mint 700 éves vár kulturális örökségünk fontos tárgyi bizonyítéka. A romjaiban is jelentős vár sorsa szorosan összefonódik a megyeszékhely, Eger történelmével, kiemelkedő nemzeti emlékhelyünk, az egri vár büszke és nehéz időszakainak hősi történetével.

Szarvaskő várának feltárását már 1975-ben fontosnak tartotta az egri vár nagyhírű kutatója, Kozák Károly régész (1920–1989) (Országos Műemléki Felügyelőség Bp.), de terveit nem válthatta valóra. Negyven év elteltével, ismét remény mutatkozik arra, hogy a tervezett pályázatok segítségével meginduló régészeti feltárások, és a részleges, romszerű helyreállítások révén Szarvaskő vára ne pusztuljon tovább, újabb, fontos lépéseként nemzeti értékeink védelmének, s jelentős turisztikai látvány fogadhassa a szarvaskői vár látogatóit.

Felvételét a Szarvaskő Települési Értéktárba történő regisztrálásán túl egyidejűleg javasoljuk a Heves Megyei Értéktárba is.

 

A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

  • Reiszig Ede 1898: Heves vármegye községei. Magyarország vármegyéi és városai
  • Pásztor József 1933: Szarvaskő vára. Turisták Lapja, XLV. évfolyam 3. szám, március 
  • Gerő László 1955: Várépítészetünk
  • Kozák Károly 1978: Szarvaskő. In: Heves megye műemlékei III.
  • Tóth István 2005: Szarvaskő - Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza
  • Kárpáti János 2015: Szarvaskő – Történelem és természet
  • Hazahúzó  - Bélapátfalva – Szarvaskő ATV, ECHO TV 2016. 12. 05. adása http://www.atv.hu/videok/video-20161205-belapatfalva-2016-12-05
  • Szarvaskő vár. Nováki Gyula 1993. monitor_heves_szarvasko%20(2).pdf
  • Szarvaskői vár. wikipedia.org/wiki/Szarvaskői_vár
  • Szarvaskő várrom. http://www.utazzitthon.hu/szarvasko-varrom.html
  • Szarvaskői várrom. https://geocaching.hu/poi.geo?id=4913
  • Szarvaskői vár. http://www.turautak.com
  • Szarvaskő vára. http://felnemet.hu/?p=877
  • Szarvaskő (Heves) varbarát.hu

 

 

Római Katolikus Templom

 

A helyi érték megnevezése:   Szarvaskői Csipkebogyó Fesztivál

A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

  • épített környezet

A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő

Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

  • települési

A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

Az oklevelek tanúsága szerint Szarvaskőnek Felsőtárkány fíliájaként 1732-ben már fatemploma volt. A falu Eszterházy Károly egri püspök engedélyével 1767-ben ismét fából épített templomot emelt, amely azonban nemsokára szűkössé, s állapota 1838-ra már életveszélyessé is vált.

Noha 1810-ben Povolni Ferenc egri építőmester egy kicsiny, de rendkívül igényes, kupolás körtemplom tervét már elkészítette, amelyet előzményeként tekinthetünk a később megépült, nagyobb méretű szilvásváradi körtemplomnak, Pyrker János László egri érsek a szarvaskői templom építésével Streimelwöger Mihályt, az egri főszékesegyház pallérját bízta meg.

A ma is látható klasszicista stílusú kőtemplom 1840-1845 között épült, Keresztelő Szt. János tiszteletére szentelték fel 1845-ben. A kőfaragó munka Benkovics Mihály és Ledek Antal, míg a főoltárkép Balkay Ferenc nevéhez fűződik.

 

A falu nyugati részén, dombon álló, középtornyos római katolikus templom kapujához impozáns, nyolc pihenővel megszakított lépcsősor vezet.

Középtornyos homlokzatán magas lábazatból induló négy falisáv, a középső kettő kicsiny rizalitot alkot. A szalagkeretes kapuzat szép leveles, rutás osztású, hornyolt szárnyú.

A torony alatti tér poroszsüveg boltozatos, a templom hajója és szentélye négyzetes kiképzésű, csehboltozat fedi, ablakai félkörívesek. Különlegesen szép fehérre festett, gazdag rokokó faragással ellátott főoltárát Barkóczy Ferenc egri püspök címere díszíti. Az ugyancsak rokokó, igényesen faragott, aranyozott tabernákulum a templom ékessége. Tölgyfa szószékét, padjait a klasszicista stílus jegyei jellemzik.

A templom eredeti harangját Korbetsch Márk öntötte Egerben. 1988-ban a nagyharang megrepedt és újra kellett önteni. Az új nagyharang felirata: „Isten dicsőségének szolgálatában megrepedt harangot, Keresztelő Szent János tiszteletére újra öntették a Szarvaskői róm. kat. hívek 1963-ban, Bucsák István harangöntővel Őriszentmiklóson.”

    

 

Lábfújtatós, fémsípos faorgonáját 1914-ben kapta a templom. Restaurálása a 20. sz. közepén, a szarvaskői illetőségű, de később elszármazott Cseh István orgonakészítő nevéhez fűződik.

A templom felújítására 2016-ban az Egri Főegyházmegye pályázatot nyújtott be Boros András, szarvaskői családi kötődésű építész terveivel. A pályázat támogatása ismét hosszú időre biztosítaná az épület állagának megőrzését, a felújítással újjá születhetne. 

Búcsú: június 26. 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Keresztelő Szt. János tiszteletére szentelt, nagy múltú műemlék templom a település épített örökségének legrégibb őrzője, melyet a Szarvaskői Települési Értéktár Bizottság saját hatáskörben feltétlenül javasol a helyi értékek gyűjteményébe.   

 

A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

 

  •  Kozák Károly 1978: Szarvaskő. In: Heves megye műemlékei III.

  • Soós Imre 1985: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése.

  • Tóth István 2005: Szarvaskő - Egy csepp Magyarország, egy tenyérnyi haza

  • Kárpáti János 2015: Szarvaskő – Történelem és természet

  • Boros András 2017: Apró siker egy hosszú úton.

    In: Szarvaskői Hírmondó, IV/1. sz. 16-17. p.

 

 

Fogadó Figurák

 

A helyi érték megnevezése:   Fogadó Figurák

A helyi érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása:

  • turizmus

A helyi érték fellelhetőségének helye:           Szarvaskő

Értéktár megnevezése, amelybe a helyi érték felvételét kezdeményezik:

  • települési

A helyi érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása:

A fogadó figurák „őse” az első ízben 2008. évben megépített betlehemi jászol volt, mely természetes anyagokból, életnagyságú figurákkal, egy adott jelenetet ábrázolt. 2014-ben a 7. Csipkebogyó Fesztivál előkészítése során merült fel a gondolat, hogy legjobb reklám az lenne, ha a település jól látható részén a betlehemi figurákhoz hasonló jelenettel folyamatosan reklámoznánk a fesztivált. Ez alapján született meg, a csipkelekvárt főző asszony az unokával, ami a fesztiválozók és a településen áthaladók körében is nagy sikert aratott.

 

 

Ezen ötlet sikerén felbuzdulva indult el az aktuális eseményeket bemutató, vagy éppen beharangozó fogadó figurák folyamatos „jelenléte”. Kárpáti János, Szarvaskő Történelem és természet könyvéből idézve „…egyedi s egyre szélesebb elismertségnek örvendő a település vendégfogadó előzékenységét jelző kedves, mosolyt fakasztó ötlet…”. Később a már „bővülő” csapattal, egyre több ötlet került megvalósításra és egyre több életjelenetet ábrázoló figura került kihelyezésre.

A fogadó figurák nemzeti ünnepeinkhez, a falu rendezvényeihez, egyházi ünnepeinkhez, vagy egyszerűen mindennapi élethez kapcsolódó jeleneteket elevenítettek meg. Hamar felkeltettük a megyei média figyelmét, ami azt eredményezte, hogy folyamatosan követte és tudósította a figurák kihelyezését. Ennek hatására jól megfigyelhetővé vált az, hogy az Egerben és a környezetünkben élők célirányosan a figurák kihelyezését követően, fényképezőgépekkel és kamerákkal a kézben megjelentek, jókedvűen fotózkodtak, sőt volt olyan is, aki második alkalommal már úgy emlegette ezt a vidám eseményt, hogy „fogadó figura turizmus” keretében érkezett. Az első, országos média figyelmét is felkeltő figura, a sebességet mérő rendőr volt.

 

 

Mostanra már bővült a fogadó figurák koreográfiája, mert nem csak a fő út mellet kerülnek kihelyezésre, hanem a település adottságait kihasználva bevezetik a látogatókat a falu központjáig. Ilyen volt a Betlehem-falva és a Keresztút ábrázolása.

FELTÖLTÉS ALATT

 

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

 

A fogadó figurák már olyan keresett látványosságnak örvendenek, hogy a Szarvaskői Települési Értéktár Bizottság saját hatáskörben feltétlenül javasol a helyi értékek gyűjteményébe.     

 

A helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

 

  • Kárpáti János: Szarvaskő – Történelem és természet. Eger, 2015
  • Szarvaskői Hírmondó, 2014. I/1. sz. 16. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2014. I/2. 10-11. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2015. II/1. sz. 7. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2015. II/2. sz. 1. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2015. II/3. sz. 2. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2015. II/4. sz. 3. o.; 12.o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2015. II/5-6-7. sz. 1. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2015. II/8-9-10. sz. 1. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2016. III/1. sz. 25. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2016. III/2. sz. 23. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2016. III/3. sz. 15. o.
  • Szarvaskői Hírmondó, 2016. III/4. sz. 1. o.; 3-6. o.